 |
| Sasa Gyökér képe |
nem szeretik. hogy járnak erre itt
a szánalmas csoportban didergő fák alatt.
ekkora erdősávhoz túl nagy a raj.
elfordított fejekből álló
kékesfekete szemű tenger az ágak közt.
a rettegésük nyaldossa a tested -
ennek a hullámzásnak most te lettél a partja
ahogy a kitaposott ösvényen átvágsz
ezen a rövidebb úton sehonnai
seolból sehova.
az alsó ágakon is ülnek. túl mélyen is ülnek
egymáshoz préselődő kései termés
lóg az éjszakába. hajnalig égtelen.
látod. ahogyan idehozott a célszerűség
úgy hiábavaló a feszülésük.
ekkora erdősávhoz túl nagy a raj
és te most nagyon közel vagy a szívéhez.
mégsem repülnek el -
ahogy a kitaposott ösvényen átvágsz
a közöny álcaköpenyével a vállaidon.
nagyon közel van a szívedhez
hogy nem szeretik. így szorongat
elrobbanni kész széllovaglást
benned is a szükség. elfordított fejek
kékesfekete szemű tengerében gázolsz
feletted egy belakhatatlan éggel
tollak örvénylő hullámtaraja sodor de
estére megtörsz. a túlterhelt ágakig
gyengül a lebegésed. kékesfekete szemű
tenger partján a káromlás hidegében -
nem szeretik. hogy te jársz erre itt
a szánalmas csoportban didergő fák alatt.
nem árulod el nekik a neved
alkonyba készülődő életek
ághoz ragadása alatt ágról szakadt.
de így is hiábavaló a feszülésed
jobb volna ha ügyet se vetnél az
éjbe készülődő miattad (nem miattad)
dermedt madarakra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése