2017. június 1., csütörtök

Légzőgyakorlat







fák hajnalba rezgő csúcsáig látok
látom évszázadokig tartó gyönyörű robbanásuk
telelakja a fülem a csicsergés
kíváncsi darázs dong körül

pár csepp eső is esett
minden cseppje külön csilingelt amíg esett
mennyiféle hang köszön ha hallod
minden sietség nélkül
dolgod nélkül -

valahol mögöttem pár centit nyújtóztak
az éjjel a hegyek
felhőket terel fölém a forgás alattam
miközben egy hangya küzd az
asztalra kiszóródott cukorral

annyiféle méretté szálazódik bennem
ez a látható egész
mégsem esik szét -

napszélben rezgő aprócska bogyó a föld
az éhség fertőző áramában.

bolond öröm, hogy közöm van
ekkora hatalmas
ennyire parányi éghez.

bolond öröm, ha elveszek belőle.
bolond öröm, ha hozzáteszek.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése