Papó háza - Egy kiállítás megnyitója

Németh Kriszta képe

Szeretettel köszöntök mindenkit Németh Kriszta kiállításán. A kiállítás címe: Papó háza. Nekem a cím azt meséli, ne számítsak távolságtartásra. Ez a cím azt kéri tőlem, én se maradjak távol - ha már beengedtek. Engem - úgy érzem - beengedtek a képek. Egy térbe, ahol nem ismerhetek fel minden apró rítust, de megérezhetem a jelenlétüket. A karácsonykor babonából nyolc gerezdre vágott két alma történetét, jelentőségét nem biztos, hogy felismerem, de megérezhetem: jelent valamit az a tányéron kívülre került, gazdátlan gerezd. Ezt a jelentést szeretném közelebb hozni hozzátok a következő néhány sorral:

Én így hívom: úgy hagyottság.

A mozdulatok helye a tárgyakon.

Még nem nyűg, hogy úgy maradt -

de már nem is fáj olyan nagyon.

Egy territórium. Nem változik.

Időmegálló. Egy szelet

mozdulatlan idő. Alig köti már -

másképp köti a tekintetet.

Egy skanzen. Ahol megül a por

a mozdulatok hűlt felületén.

Valami lesz. Ahogy az élet szokta.

Addig a percek eresztékein

csak úgy elmotoz a fény.

Én így hívom: úgy hagyottság.

Hívhatnám így is:

nincs vele kezdeni még mit.

Valami lesz. Ahogy az élet szokta.

Valahogy reggel lesz megint

ahogyan az ég nyit.

Én így hívom: úgy hagyottság.

Még nem nyűg. Hogy így hívom.

A mozdulatlan idő csak ül

mozdíthatatlan tárgyakon.

Németh Kriszta: Papó háza

fotókiállítás 

ArtBázis Összművészeti Műhely 

Horánszky u. 25., Budapest, 1085

2017.február 15 – február 27.