Zen-fotók: Stekovics Gáspár (21.)

bokorba rejtik

rajtakapott arcukat

a tél manói

***

nézd télszél lehelete mit hoz

nézd mit a partra mohón osonó víz

nézd lelkek bújnak a fagy alá

nézd eszik ágát
falatozzák a szíjácsot

nézd gyökerét érnék
ha a létmérő föld nem bugyolálná

aki lelket látott hódarahordó szélbe
partra csapó víz velejébe vicsorgást
fagyba a hideg ajkak létfosztó csókját
az látja a szégyent

a manókat meglepte a hajnal
s így bújnak előled;
de ágra fagyott látszatba ha dermed
a nimfa najád kentaur oni baziliszkusz
főnix fogtündér vasfogu sárkány troll nekomata warlock
tégy úgy mintha te nem vennéd észre

mert télszél lehelete társuk
kapucnid alá nyúl - csókja a láz ami ellep
ne lásd a manókat
jobb ha a pára
ágra fagyását látod csak

csak az életet és nem a létet


***


bokorágra ruhát
formáz mímel a tél -
gyilkos lombokat.